Pedagógiai Program
Maria Immaculata Katolikus Óvoda
Pedagógiai Programja
3578 Girincs, Petőfi S. út 1/B.
Girincs, 2015. július 1.
TartalomjegyzékTörvényi háttér 4.o.
Az óvoda adatai 5.o.
1. Bevezetés az óvoda bemutatása 6.o.
2. A katolikus óvodai élet megszervezésének elvei 7.o.
2.a. Személyi feltételek 7.o.
2.b. Tárgyi feltételek 7.o.
2.c. Az óvodai élet megszervezése 8.o.
2.d. Az óvodai csoportok napirendje 8.o.
2.e. Az óvoda hagyományos ünnepei és egyéb rendezvényei 9.o.
2.f. Az óvodai élet megszervezésének elvei 9.o.
3. Gyermekkép, óvodakép 11.o.
a. Katolikus gyermekkép 11.o.
b. Nevelői kép 12.o.
c. Oktatói kép 13.o.
e. Katolikus óvodakép 13.o.
4. Legfontosabb pedagógiai alapelveink 13.o.
5. Az óvoda védőszentje – Szűz Mária 14.o.
6. A katolikus keresztény óvodai nevelés 15.o.
a. A katolikus keresztény óvodai nevelés célja 15.o.
b. A katolikus keresztény óvodai nevelés feladatai 16.o.
- Hitre nevelés erősítése 16.o.
- Az egészséges életmód alakítása 17.o.
- Érzelmi nevelés és szocializáció biztosítása 17.o.
- Az anyanyelvi fejlesztés és nevelés megvalósítása 18.o.
- Az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása 18.o.
7. A katolikus keresztény óvodai nevelés tartalma és tevékenységformái 19.o.
a. Reggeli áhítat 19.o.
b. Étkezések előtti-, és utáni áldáskérés 20.o.
c. Játékos hittan foglalkozások 20.o.
d. Szentmise 20.o.
8. Az óvodai élet tevékenységformái, az óvodapedagógusok feladatai 21.o.
a. Hitre nevelés 21.o.
b. A játék és a játékba integrált tanulás 23.o.
c. Vizuális nevelés 26.o.
d. Mese, vers, dramatikus játék 27.o.
e. Ének-zene, énekes játékok, zenehallgatás 28.o.
f. A külső világ tevékeny megismerése 30.o.
g. Mozgás 31.o.
h. Munka jellegű tevékenységek 33.o.
9. A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére 34.o.
10. Gyermekvédelemmel, az egészségügyi ellátással, szociális segítségnyújtással
kapcsolatos munka 35.o.
11. Sajátos nevelésű gyermekek és hátrányos helyzetű gyermekek nevelése, integrációja 37.o.
12. Az óvoda kapcsolatai 38.o.
13. Ellenőrzés, értékelés 41.o.
Legitimációs záradék 43.o.
Törvényi háttér
Törvények
• 2011. évi CXC. törvény a Köznevelésről
• 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról és érvényben lévő módosításai
„Az állam és a helyi önkormányzat a nevelés és oktatás terén vállalt feladatainak gyakorlása során köteles tiszteletben tartani a szülőnek azt a jogát, hogy vallási- és világnézeti meggyőződésének megfelelő oktatásban és nevelésben részesülhessen a gyermeke.” ( KT.4.§. / 1 / bek. ) „A gyermekeknek, tanítóknak joga, hogy nem állami, nem önkormányzati nevelési-oktatási intézményben vegyék igénybe az óvodai, iskolai, kollégiumi ellátást…” ( KT.10.§./ 3 / bek. d. pontja )
• 1993. évi LXXVII. törvény a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól
• 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védeleméről és a gyámügyi igazgatásról és módosításai
• 1990. évi IV. törvény a lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházról.
• Egyházi Törvénykönyv
• II. Vatikáni Zsinat dokumentumai
• Az emberi erőforrások minisztere 22/2015. (IV. 21.) EMMI rendelete a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet módosításáról
• Az Óvodai nevelés országos alapprogramjáról szóló 363/2012. (XII. 17.) Korm. rendelet
• 255/2009. (XI.20.) Kormányrendelet az Óvodai nevelés országos alapprogramjának kiadásáról szóló 137/1996. (VIII.28.) kormányrendelet módosításáról
• A nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet
• 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és módosításairól
• A gyermekvédelmi és gyámügyi feladat-és hatáskörök ellátásáról, valamint a gyámhatóság szervezetéről és illetékességéről 331/2006. ( XII.23.) Kormányrendelet
• A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet
• 23/1997. (VI.4.) MKM rendelethez a Fogyatékos gyermekek óvodai nevelésének irányelvei és módosításai
• A pedagógiai-szakmai szolgáltatásokról, a pedagógiai szakmai szolgáltatásokat ellátó intézményekről és a pedagógiai szakmai szolgáltatásokban való közreműködés feltételeiről szóló 48/2012. (XII. 12.) EMMI rendelet
• A pedagógiai szakszolgálatokról (jelenleg még) 4/2010. (I. 19.) OKM rendelet
• A lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházról 1990. évi IV. törvény
• 32/1997. (XI. 5. ) MKM rendelet a Nemzeti, etnikai kisebbség óvodai nevelésének irányelve és a Nemzeti, etnikai kisebbség iskolai oktatásának irányelve kiadásáról és módosításai
• 3/2002. (II.15) OM rendelet a közoktatás minőségirányításáról és minőségfejlesztéséről
• Továbbá a fenntartói és a helyi (önkormányzati) rendeletek
Az óvoda adatai
Az intézmény neve:Maria Immaculata Katolikus Óvoda
Címe:
3578 Girincs, Petőfi S. út 1/B.
Az Egyházi Törvénykönyv alapján (CIC. 802-806) az Egri Főegyházmegye Ordináriusa
3300 Eger, Széchenyi u. 1.
Az óvoda fenntartója:
Egri Főegyházmegye 3300 Eger, Széchenyi u. 1.
3578 Girincs, Petőfi S. út 1/B.
A pedagógiai programot készítette:
Szikszainé Vrazala Marianna - intézményvezető
1.BEVEZETÉS, AZ ÓVODA BEMUTATÁSA
A 2005-ös év tavaszán felépült óvoda új színfoltként jelent meg Girincs község életében. A római katolikus templom szomszédságában levő óvodai épületet és a fajátékokkal tarkított udvart csendes, zöld övezet veszi körül, mely ideális a kisgyermekek nevelődése szempontjából.
Az óvoda épülete és belső terei esztétikusak, igényes berendezésűek, s ez keretet ad ahhoz, hogy három óvodai csoportban megfelelő körülmények között valósuljon meg az oktató-nevelő munka.
Az óvoda és a Római Katolikus Egyház kapcsolata tíz évvel ezelőtt kezdődött, amikor felmerült az igény a hittan oktatás iránt, mely megszervezésre került még ugyanabban az évben. Az első években hitoktatók tartottak a gyerekek számára hittan órákat, majd néhány éve már a plébános atyák végzik óvodánkban a hitoktatást. A hitoktatást szülői és pedagógusi kérésre szerveztük meg, mely azóta is nagy népszerűségnek örvend a szülők, gyerekek és pedagógusok körében egyaránt.
A rendszeres hittan foglalkozásokkal nem ér véget az óvodai hitélet. Az Egyház és az óvoda között az elmúlt évek alatt nagyon jó és eredményes kapcsolatot sikerült kiépítenünk. Ezen kapcsolat eredményeként sok közös programot szervezünk, ezáltal is gazdagítva a gyermekek és szülők hitéletét.
A Római Katolikus Egyházhoz történő csatlakozásunk igénye nem új keletű. Évekkel ezelőtt felmerült a gondolat a csatlakozást illetően, de a megpróbálásra lehetőség csak a 2015-ös év tavaszán adódott, amikor az óvodába járó gyerekek szülei, az óvoda dolgozói, valamint a fenntartó és a helyi plébános is egyöntetűen támogatták azt a törekvést, hogy a Girincsi Kastélykert Napközi Otthonos Óvoda egyházi fenntartás hatálya alá kerüljön.
Munkánk eredményeként a Girincsi Kastélykert Napközi Otthonos Óvoda 2015. szeptember 1. napjától kezdődően Maria Immaculata Katolikus Óvodaként (MIKO) folytatja majd működését.
2. A KATOLIKUS ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSÉNEK ELVEI
A katolikus óvodapedagógus és az óvoda működését segítő nem pedagógus alkalmazottak viszonya az egyházhoz, nemzethez, hazához, embertársakhoz, szakmához, óvodához, munkatársakhoz, családokhoz, a gyermekek szüleihez, a gyermekekhez meghatározó. Ezeket a keresztény értékeket képviselve életük a gyermek számára követendő mintává, modellé válik.
Az óvodai nevelőmunkának kulcsszereplője az óvodapedagógus, akinek jelenléte állandó és folyamatos.
A katolikus óvodákban dolgozók közössége nem tesz különbséget gyermek és gyermek között.
Óvodánkban a két csoporthoz tartozó óvodapedagógusok száma hat fő. Az óvodapedagógusi diploma mellett további szakképesítésekkel, másoddiplomákkal és pedagógus szakvizsgával is rendelkeznek az óvodapedagógusok.
A nevelési területek színvonalas ellátása érdekében az óvodapedagógusok továbbképzéseken vesznek részt, új módszereket próbálnak ki.
Cél: a pedagógiai program hatékony megvalósítása érdekében további végzettségek, képesítések megszerzése.
A nevelő-, és oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottak közül három fő dajkaként (ők megszerezték dajkai oklevelüket), egy fő pedig pedagógiai asszisztens munkakörben tevékenykedik az óvodában.
2.b. Tárgyi feltételek
Nagyon fontos, hogy az óvoda rendelkezzen a helyi nevelési program megvalósításához szükséges tárgyi feltételekkel. Felszereltsége legyen biztonságos, a baleset-megelőzést szolgálja. Biztosítson megfelelő munkakörnyezetet az óvodai munkatársaknak. Teremtsen lehetőséget a szülők fogadására. A tárgyi feltételek megteremtése az elmúlt években megkezdődött, s reményeink szerint az elkövetkező években még eredményesebben fog folytatódni.
2.c. Az óvodai élet megszervezése
Az óvodai nevelés csak a fenntartó által jóváhagyott helyi nevelési program alapján történhet és a gyermek neveléséhez szükséges, a teljes óvodai életet magába foglaló tevékenységek keretében szervezhető meg. Az óvoda teljes nyitvatartási idejében a gyermekek tevékenységét óvodapedagógus irányítja.
Az óvoda helyi sajátosságait figyelembe véve történjen az éves, havi, heti, napi szintű tervezés;
A fejlődés nyomon követése a gyermekek megismerését, fejlesztését tükrözze; a stratégiai dokumentumok harmonizáljanak; a gondozás kapjon kiemelt szerepet a gyermekek önállóságának segítésében; az óvodai élet tervezése, szervezése során kerüljenek előtérbe a párhuzamosan végezhető, differenciált tevékenységek. A napirendet rugalmasság, folyamatosság jellemezze, amelyben a játék kitüntetett szerepet kap; a napirend és heti rend összeállításakor az óvodapedagógus minden esetben vegye figyelembe a helyi szokásokat és a gyermekek egyéni szükségleteit.
2.d. Az óvodai csoportok napirendje
Időpont
Tevékenység
06.30-08.00 Gyülekezés, szabad játék
08.45-09.00 Reggeli áhítat
09.00-09.45 Gondozási feladatok, mosakodás, közös tízórai,
étkezés előtti-, és étkezés utáni ima
09.45-11.00 Verselés, mesélés (frontális foglalkoztatási forma), irányított játék, differenciált foglalkozások, fejlesztések (egyéni-, mikro-, és/vagy kiscsoportos foglalkoztatási forma).
Heti két alkalommal játékos hittan foglakozás.
11.00-12.00 Udvari játék, levegőzés, séta, mosakodás, gondozási feladatok
12.00-13.00
Ebéd előtti imádság, ebéd, ebéd utáni imádság, mosakodás, fogmosás, alváshoz készülődés, altató mese, ének
13.00-15.00 Délutáni pihenő
15.30-16.30 Játék, hazamenetel
2.e. Az óvoda hagyományos ünnepei és egyéb rendezvényei
Szeptember /Biblia hónapja
1. Veni Sancte (évnyitó szentmise) a templomba
2. Katolikus közösségépítő őszi játszóház (Gyerekek világnapja szeptember 20.)
3. Népmese napja (szeptember 30.)
4. Biblia napja (szeptember utolsó vasárnapja)
1. Szentmise
2. Idősek világnapjának megünneplése közösen az Önkormányzattal
3. Állatok világnapja (október 4.) Assisi Szent Ferenc ünnepén
4. Rózsafüzér Királynője (Olvasós Boldogasszony) ünnepe október 7.
5. Szüreti mulatság
November /Mindenszentek hónapja
1. Szent Márton napi szentmise
2. Lelki nap az óvoda dolgozói számára
3. Magyar szentek emléknapja (november 13.)
4. Kulturális program szervezése a gyerekek számára
1. Adventi időszak
2. Mikulás ünnepség az óvodában Szent Miklós ünnepén
3. Maria Immaculata ünnepség
4. Karácsony-várás (az óvodában fenyőfák feldíszítése, az ajándékok megérkeznek a fák alá)
5. Karácsonyi ünnepség (a templomban szentmise, majd a gyerekek előadják betlehemes műsorukat)
Január / Három királyok hónapja
1. Vízkereszt (óvodaszentelés) január 6.
2. Újévi szentmise
3. Világirodalom napja (január 8.)
4. Egészségnevelési hét
1. Urunk bemutatásának ünnepe (Gyertyaszentelő Boldogasszony-február 2.)
2. Farsangi mulatság
3. Szentmise
4. Hamvazószerda (Nagyböjt kezdő napja, hamvazkodás)
5. Az első nagyböjti héten keresztútjárás a gyerekekkel és a szülőkkel
Március /Nagyböjt hónapja
1. Keresztútjárás a gyerekekkel és a szülőkkel
2. Nőnapi köszöntés
3. Március 15-i műsor
4. Apák napi szentmise és ünnepség (március 19. Szent József ünnepén)
5. Lelki nap az óvoda dolgozói számára
Április / Nagyböjt - Húsvét hónapja
1. Keresztútjárás a gyerekekkel és a szülőkkel
2. Húsvéti szentmise, húsvéti ünnepkör
3. Költészet világnapja (április 11.)
4. Föld napja (április 22.)
Május / Szűz Mária hónapja
1. Anyák napi szentmise és ünnepség
2. Pünkösdi szentmise
3. Gyereknap
4. Kirándulás a gyermekek számára
Június / Te Deum hónapja
1. Ballagás az óvodában
2. Évzáró-hálaadó szentmise
2.f. Az óvodai élet megszervezésének elvei
Tervezésünk a hónapokra, az évszakokra, az egyházi liturgikus év ünnepeire és az ünnepkörökre épül. Minden hónap saját elnevezést kapott, amely köré szerveződnek feladataink.
Az éves terv havi és heti lebontásban tartalmazza mindazokat a tevékenységeket, célokat, feladatokat, anyagokat, amelyek által megvalósul a sikeres óvodai nevelő-oktató munka. Minden a játékra épül és minden nevelési és fejlesztési területre kiterjed.
Az éves terv tartalmazza az egész év anyagát, valamint a liturgikus év történéseit, eseményeit is.
3. GYERMEKKÉP, ÓVODAKÉP
a. Katolikus gyermekkép
Az óvodai nevelés gyermekközpontú, befogadó. Ennek megfelelően a gyermeki személyiség teljes kibontakoztatására törekszik, biztosítva minden gyermek számára az egyenlő hozzáférést. Az alábbi faladatok módjának, mikéntjének megfogalmazásából rajzolódjon ki a katolikus gyermekkép:
Keresztény szemlélet hassa át az óvodai nevelés pedagógiai alapelveit.
Az óvodai nevelés gyermekközpontú, az egész személyiséget fejleszti:
o a megfelelő személyi és tárgyi környezettel,
o a vallási neveléssel, keresztény értékek hordozásával, megismertetésével,
o az egészséges életmód alakításával,
o a környezettudatos magatartás alakításával,
o az érzelmi neveléssel,
o a szocializáció biztosításával,
o az anyanyelvi neveléssel,
o az egyéni készségeknek és képességeknek megfelelő, tevékenységbe ágyazott
értelmi fejlesztéssel,
o a testi és lelki szükségletek kielégítésével.
A gyermeknek joga van ahhoz, hogy megkapja a neki megfelelő gondoskodást és nevelést. Olyan körülmények közt fejlődhessen, mely igazodik egyéni képességeihez, szükségleteihez. Ezért olyan légkört és feltételeket teremtünk, hogy az a gyermek is eredményesen fejlődjön, aki valamilyen okból lemaradt társaitól, korosztályától.
Fontosnak tartjuk a nyugodt, családias, szeretetteljes, esztétikus környezet létrehozását, mely megfelelő alapot hoz létre a gyermekek kiegyensúlyozott fejlődéséhez.
Az óvodás gyermekek sokoldalú, érzelem gazdag, harmonikus fejlesztése, kibontakoztatása, az életkori-, és egyéni sajátosságok és az eltérő fejlődési ütem teljes mértékű figyelembevétele.
Sokoldalú, egyéni, frontális és mikro csoportos képességfejlesztés megvalósítása.
A hátrányos helyzetű gyerekek differenciált fejlesztése, fejlődésének elősegítése.
A kisebbségi óvodai nevelés megvalósítása a gyermekek életkori sajátosságainak és az egyéni fejlettségének megfelelően.
A legfontosabb, hogy ismerjék meg és szeressék meg Jézust életének főbb eseményein, tanításán és példabeszédein keresztül, és általa a Mennyei Atyát, a Szentlelket. Ismerkedjenek a templomi közösséggel, tanítsuk meg őket a keresztvetésre, térdhajtásra, rövid gyermekimádságra, énekekre. Ismerkedjenek a Bibliával, az örömhírrel.
b.Nevelői kép:- Mint minden katolikus óvodában, nálunk is fő cél a kisgyermekek hitre nevelése, valamint a családi keresztény nevelés támogatása. Abban az esetben, ha ez hiányzik, akkor a keresztény élet elindítása a családokban és a gyermekek számára a fő feladatunk, valamint a vallási környezet megalapozása. Ennek érdekében olyan szeretetteljes, imádságos légkört kell teremtenünk az óvodában, hogy rajtunk keresztül érezzék meg a gyermekek és a szülők Isten szeretetét.
- Az óvodában vallásos élményekkel a vallásos érzelmeiket próbáljuk ébresztgetni, erősíteni. A közös áhítatélmény révén szeretnénk elérni, hogy bátran szólítsák meg Jézust, a Mennyei Atyát, és örömmel imádkozzanak minden nap. Jézus és Szűz Mária iránti szeretetüket fejezzék ki azzal, hogy törekszenek a jóra, és kis áldozatokat is vállaljanak. Szívesen látogassanak el a templomba, vegyenek részt a szentmisén. Fokozatosan érezzék meg, hogy mindannyian Isten nagy családjához tartozunk, és Jézusban egymásnak is testvérei vagyunk. Tudatos környezet védelemre neveléssel kialakítani a gyermekek és családok lelkületében a teremtett világ megóvását, védelmét.
e. Oktatói kép:
- A legfontosabb, hogy ismerjék meg és szeressék meg Jézust életét, életének főbb eseményeit, tanításán és példabeszédein keresztül a Mennyei Atyát, a Szentlelket. Ismerkedjenek a templomi közösséggel, tanítsuk meg őket a keresztvetésre, térdhajtásra, imádságokra, énekekre. Ismerkedjenek a Bibliával, az örömhírrel.
- Tapasztalatszerzéshez, pozitív élményekhez készségeiknek megfelelően játékos tevékenységek során megfelelő mennyiségű és minőségű tapasztalatszerzéshez és pozitív élményekhez juttatjuk a gyermekeket.
f. Katolikus óvodakép
A katolikus óvoda a katolikus közoktatási rendszer legalsó láncszeme. Szakmailag önálló nevelési intézmény, amely segíti a családi nevelést. Biztosítja az óvodáskorú gyermek fejlődésének és nevelésének optimális feltételeit. Az óvoda funkciói: óvó-védő, szociális, nevelő-személyiségfejlesztő funkció. Az óvoda közvetetten segíti az iskolai közösségbe történő beilleszkedéshez szükséges gyermeki személyiségvonások fejlődését. Pedagógiai tevékenységrendszerével és tárgyi környezetével hozzájárul a gyermekek környezettudatos magatartásának alakulásához.
- Óvodánkban az óvodai nevelés a személyiség teljes körű kibontakoztatására, az emberi (gyermeki) jogok és alapvető szabadságok tiszteletben tartására irányul.
- Óvodánkban minden gyermeket szeretet, elfogadás, megbecsülés, személyiségének tisztelete övezi.
- a gyermeki személyiséget tisztelet, elfogadás, szeretet, megbecsülés, bizalom övezi,
- a nevelésben alkalmazott pedagógiai intézkedéseknek a gyermek személyiségéhez és a keresztény értékrendhez kell igazodniuk,
- a nevelés biztosítja az óvodás gyermek számára a szabad játékot, e tevékenységen keresztül lehetővé teszi és segíti a gyermek személyiségfejlődését, a gyermek egyéni képességeinek kibontakoztatását,
- A nevelést a gyermekek egyéni eltéréseinek, különbségeinek felismerésére, megértésére és differenciált fejlesztésére építjük.
- A szeretetteljes légkör biztosítása, a gyermekek óvása, védése, érdekeiknek érvényre juttatása, a szabadság és korlátok, a fegyelem ésszerű keretek köré foglalásával történik.
- A másokat segítő, tisztelő, udvarias magatartásformák kialakítása az emberi-, társas kapcsolatok fejlesztése érdekében kiemelkedő fontossággal bír.
- A gyermeki kötelességek tudatosítása neveltjeinkben annak érekében, hogy alkalmassá váljanak egyéni-, és társas feladataik megoldására, és képessé váljanak a közösségben történő problémamentes együttműködésre, együttélésre.
- A szülőkkel és a családokkal történő kapcsolat hatékonyságának növelése a nevelő –oktató - fejlesztő munka eredményességének-, és a gyermekek optimális fejlesztésének, fejlődésének elősegítése érdekében.
- A gyermekek nevelése elsősorban a családok feladata, és ebben az óvoda kiegészítő, illetve ráépítő szerepet játszik.
Szűz Mária
A Mennyei Atya Szűz Máriát választotta ki, hogy az Üdvözítő édesanyja legyen, s ő készségesen elfogadta a Mennyei Atya akaratát. Mária nem volt gazdag lány. Sokat dolgozott és imádkozott. Soha nem követett el bűnt, élete szeplőtelen, bűn nélküli volt. Élete első pillanatától kezdve eltöltötte Isten kegyelme, ezért mondjuk: Szeplőtelenül Fogantatott, ami Istentől való kiváltság volt Mária számára. Isten tehát előre gondoskodott arról, hogy a születendő Fiúisten egy bűntelen, kegyelemmel teljes, szent anyától jöjjön a világra.
A Szeplőtelen Fogantatás ünnepe emlékeztet bennünket arra, hogy olyan anyai szeretettel, türelemmel, reménnyel és örömmel várjuk a Megváltó születését, ahogy Jézus édesanyja is várta gyermeke világra jöttét.
Ugyanezzel az anyai szeretettel, türelemmel, reménnyel és örömmel fordulunk mi is óvodánkban a gyermekek felé, mint ahogyan Szent Anna és Szűz Mária fordult gyermekei felé a mennyei szeretet oltalma alatt.
6. A KATOLIKUS KERESZTÉNY ÓVODAI NEVELÉS
„ Mihez hasonlít az Isten országa? Olyan az, mint a mustármag.
Amikor a földbe vetik, kisebb minden magnál, amely a földön van;
de ha elvetették, felnő és nagyobb lesz minden veteménynél.
Olyan nagy árnyékában fészkelhetnek az ég madarai:”(MK 4,30-32)
Óvodánkban a katolikus keresztény óvodai nevelés az óvodai élet egészét átható folyamatban valósul meg. A gyermekek minden tevékenységét áthatja, motiválja, serkenti, fő célként és irányadóként jelenik meg az intézmény pedagógiai programjában.
Az óvodai katolikus keresztény nevelés előkészíti és biztosítja a gyerekek hitéletének, vallásosságának megalapozását, kiegészíti a családok vallási nevelését, valamint új tartalmakat épít be a nevelési folyamatba a gyermekek vallásosságának elmélyítése-, valamint a gyermeki személyiség megfelelő fejlesztése, formálódása érdekében. A Társadalmi vallások új lehetőségeket nyitottak a keresztényhitüket gyakorló pedagógusok előtt.
A vallásos nevelés csak akkor hatékony, ha beleépül a nevelés egészébe.
Munkatársaimmal együtt úgy érezzük, hogy akkor lesz a legeredményesebb a gyermekek hitoktatása, ha az egész napjára, minden tevékenységére kiterjed, és keresztény tartalommal töltjük meg.
A gyermek mindig a felnőttekben látja példaképét, ezért nagyon fontos, hogy példaadó életet éljünk. Egész magatartásunkkal, egyéniségünkkel arra törekszünk, hogy meggyőződés, erő, támasz, biztonság sugározzák a gyermekek és szüleik felé.
6.a. A katolikus keresztény óvodai nevelés célja
• A 3-7 éves gyermekek személyiségének, készségeinek, képességeinek kibontakoztatása életkori sajátosságaik tiszteletben tartásával a keresztény világszemlélet szerint.
• 6-7 éves korra olyan fejlettségi szint kialakítása, amely képessé teszi a gyermeket az iskolai élet megkezdésére
• A Krisztus mértéke szerinti élet megalapozása
• Isten-kép kibontakoztatása a gyermek lelkében
• A Mennyei Atya és Szűz Mária iránti szeretet és tisztelet kialakítása, elmélyítése
• A teremtett világra való rácsodálkozás elősegítése (öröm, hála, megbecsülés, védelem)
• A feltétel nélküli szeretet útjának kiépítése a gyermeki lélekben
• Bevezetni a gyermeket a keresztény közösség életébe, segítséget adni a keresztény értékek elsajátításához
• Az önmagában és környezetében bízni tudó és önmagát becsülő gyermek nevelése
• Szüleiket és embertársaikat szerető, tisztelő, egymást segítő, jóra törekvő gyermekek nevelése
• Az egész napos tevékenységet a keresztény szellemiség hatja át
• A nevelés kiterjed a gyermek óvására, védelmére, szocializálására, személyiségének fejlesztésére, hitének alapozására
• Tanulás során a keresztény szellemiséget az óvodapedagógus beépíti az óvodai élet valamennyi tevékenységformájába
• Az óvodai élet vonzóvá tétele, a gyerekek szívesen járjanak óvodába
• Segítjük a gyermeket a szülőktől való zökkenőmentes elválásban
• Szoros, folyamatos együttműködés a szülőkkel, akik bizalommal forduljanak a gyermekeiket nevelő felnőttekhez, valamint aktívan kapcsolódjanak be az óvodai életbe
• A keresztény élet normáinak, erényeinek megtapasztaltatása, beépítése a gyermeki személyiségbe: felebaráti szeretet, ünnepi áhítat, igazság, jóság, szépség, megbocsátás, bűnbánat.
Az óvodai nevelés feladata az óvodáskorú gyermek testi és lelki szükségleteinek kielégítése. Ezen belül:
- a hitre nevelés erősítése
- az értelmi fejlesztés, nevelés megvalósítása
- az egészséges életmód alakítása,
- az érzelmi nevelés és a szocializáció biztosítása,
- anyanyelvi és értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása.
A hitre nevelés erősítése
o A katolikus embereszmény, Krisztus mértéke szerinti élet megalapozása;Isten szeretetének megvilágítása a gyermekben;
o a keresztény családi nevelés folytatásaként a katolikus értékek erősítése és kiegészítése, valamint közvetítése a gyermek által a családba;
o a katolikus hitélet megtapasztalása az óvodai élet során;
o a Krisztustól tanult erények: felebaráti szeretet, megbocsátás, segítőkészség, bűnbánat, önzetlenség, figyelmesség fejlesztése;
o a katolikus vallási élet eszközei: Egyház, egyházi év, liturgia, szentek tisztelete;
o a teremtett világra való rácsodálkozás képességének kialakítása, fejlesztése (öröm, hála, megbecsülés, védelem, óvás, felelősség, stb.).
o A gyermek egészségének védelme, edzése, óvása, megőrzése;
o a gyermekek gondozása testi szükségleteinek figyelembevétele;
o az egészséges életmódra és életvitelre nevelés;
o az önmaguk és környezetük esztétikuma iránti igény alakítása;
o a környezet védelméhez és megóvásához kapcsolódó szokások (környezettudatos magatartás) alakítása;
o egészséges és biztonságos környezet biztosítása;
o a megfelelő egészségügyi szokások elsajátíttatása, egészségmegőrzés, betegségmegelőzés;
o a harmonikus, összerendezett mozgás fejlődésének elősegítése;
o a mozgásigény figyelembevételével folyamatos testedzés, testi nevelés, prevenció;
o tartózkodás és tevékenykedés a szabadban;
o az étkezési kultúra alakítása, erősítése;
o korszerű táplálkozás;
o pihenés feltételeinek megteremtése;
o higiénikus szokások, szabályok kialakítása, intimitás tiszteletben tartása;
o megfelelő szakemberek bevonásával speciális gondozó, prevenciós és korrekciós
o testi, lelki nevelési feladatok ellátása.
Érzelmi nevelés és a szocializáció biztosítása
o Erkölcsi nevelés, közösségi nevelés
o A teremtő Isten gondoskodásának megélése;
o a gyermek-gyermek, gyermek-felnőtt kapcsolatának pozitív attitűdje;
o a gyermeki jellem alakítása;
o türelem, szociális érzékenység, szolidaritás, igazságosság formálása;
o az érzelmek megjelenítésének formái, önkifejező és önérvényesítő törekvések segítése;
o a bizalom, szeretet, féltés, félelem kifejezése;
o az önfegyelem, fegyelem udvariasság elsajátíttatása;
o szokás- és normarendszer megalapozása;
o szocializáció, társadalmi elvárások tudatosítása, a különbözőség elfogadása és tisztelete;
o hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű, nehezen szocializálható,
o valamint kiemelkedő képességű gyermekek elfogadó szeretete, szükség esetén
segítése megfelelő szakemberek közreműködésével;
o a természetes társas kapcsolatok alakítása, segítése;
o hagyományaink ápolása, jeles napok feldolgozása, a szülőföldhöz való kötődés alapozása;
o az egyházi, világi ünnepek megélése.
o Ez valamennyi tevékenységi forma keretében megvalósuló feladat;
o az anyanyelv ismeretére, megbecsülésére nevelés;
o beszélő és meghallgatni tudó környezet alakítása;
o az óvoda nevelőközösségének mintaadó beszédkultúrája;
o a gyermekek kommunikációra ösztönzése, metakommunikáció fejlesztése;
o a tapasztalatok, élmények verbális kifejezésére nevelés;
o az anyanyelvi nevelés céljának, feladatának, tartalmának, módszerének, eszközének megfogalmazása.
Az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása
o Az óvodai nevelés a gyermek érdeklődésére, kíváncsiságára, valamint meglévő tapasztalataira, élményeire és ismereteire építve biztosítja a gyermekeknek a változatos tevékenységeket.
o Spontán szerzett tapasztalatok, ismeretek tapasztalati úton történő bővítése,
o rendszerezése;
o gyakorlás különböző tevékenységekben és élethelyzetekben az életkori
o sajátosságokra és tapasztalatokra, élményekre építve;
o tevékenységeken keresztül az érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet,
o gondolkodás, kreativitás fejlesztése;
o az egyéni fejlődési ütemnek megfelelően az ismeretek, jártasságok, készségek
o alapozása.
TARTALMA ÉS TEVÉKENYSÉGFORMÁI
A katolikus óvodában a hitre nevelés az egész napot átható folyamat. Az óvodai katolikus keresztény nevelés előkészíti és biztosítja a gyerekek hitéletének, vallásosságának megalapozását, kiegészíti a családok vallási nevelését, valamint új tartalmakat épít be a nevelési folyamatba a gyermekek vallásosságának elmélyítése-, valamint a gyermeki személyiség megfelelő fejlesztése, formálódása érdekében a következő tevékenységi formákon keresztül:
a. Reggeli áhítat keretében kezdjük a napot
Kis haranggal hívjuk a gyerekeket az óvodában elhelyezett kis oltárhoz. Az egyházi év ünnepeinek megfelelően liturgikus színű terítővel, jelképes tárgyakkal díszítjük fel oltárunkat. Fontos, hogy ez a hely áhítatot árasszon, ízlésesen legyen feldíszítve, és Jézus jelenlétére emlékeztessen bennünket.
Mindhárom csoportból az oltár köré gyűlnek a gyerekek és a felnőttek egyaránt. A csend megteremtése, majd gyertyagyújtás következik. Az áhítat célja a befelé-, egymásra-, és Istenre figyelés. Fontos a jóakarat felindítása a napi tevékenységhez, a szeretetteljes együttléthez erő, kitartás és jókedv. Imádkozás a beteg társakért.
A 10-15 perces áhítat alatt elmondjuk reggeli imánkat, egyéb imádságokat, üdvözítő énekeket énekelünk, valamint a gyerekek nyelvére lefordított napi evangéliumot olvasunk fel, amit meg is magyarázunk.
Nagyon fontos, hogy a reggeli áhítatot változatos formában tartsuk meg, hiszen ezáltal jobban fenntartható a gyerekek figyelme, élménnyé válik az számukra, s személyiségükbe, viselkedésükbe könnyebben beépül így az imádság, az Isten felé fordulás igénye.
Feladatunk, hogy keresztény magatartásunkkal példát mutassunk, követésre méltók legyünk.
A keresztény pedagógusnak mindig tudatában kell lenni azzal, hogy ő Jézus közvetítője, Jézus tanít általa.
Délben a megterített asztal körül elcsendesedünk, és keresztvetés után elmondjuk az „Úr angyala” imát, majd elmondjuk az étkezés előtti imát. Ezután merjük csak ki az ételt és „jó étvágyat” kívánunk egymásnak.
Az étkezés befejezésekor hálát adunk az ételért, az italért és keresztvetéssel fejezzük be az étkezést. Tízórai, valamint uzsonna előtt és után is imádkozunk.
c. Játékos hittan foglalkozások
Óvodánkban évek óta nagy igény van a hittan foglalkozások iránt. A gyerekek örömmel vesznek részt rajta, a hittanon tanultak minden más tevékenységben is megjelennek. Pl. séta közben énekelgetnek, játék közben imádkoznak, vagy eljátszanak jeleneteket a Bibliából. Óvodánkban kialakult szokásrendszere van a hittan foglalkozásoknak.
Óvodánkban hetente két alkalommal tartunk játékos hittan foglalkozást. Az egyik alkalommal a gyerekek közösen tanulják az imákat, énekeket, mozgásos játékokat játszanak, ismerkednek a bibliával.
A második alkalommal a gyerekek a saját csoportjukban tevékenykednek bibliai jellegű, vallással kapcsolatos színezőket színeznek, barkácsolnak, dramatizálnak a hitoktató felügyeletével, az ő irányítása alatt, az óvodapedagógusok segítségével közösen.
Nagyon fontos szempont, hogy a foglalkozások módszereinek kiválasztásában figyelembe vegyük a gyermekek életkorát, a nevelési célt, az adott témát. Nagyon fontos, hogy ezek az együttlétek élményt adóak legyenek!
A hittan foglalkozásokhoz az alábbi szemléltető eszközöket használjuk:
Biblia, és gyermek bibliák, színes szemléltető eszközök, sík és kesztyűbábok, szerepjátékhoz kellékek, diafilm, videó, dvd film, CD, TV készülék, projektor, mágneses tábla, könyvek, leporellók, színezők.
d. Szentmise
A szentmisék a gyermekek és szülők számára rendszeresen megszervezettek.
AZ ÓVODAPEDAGÓGUSOK FELADATAI
a. Hitre nevelés
A hit Isten ajándéka
A hit hallásból ered, szükséges a példa is:
o megtapasztalás,
o érzelmi biztonság,
o szerető, elfogadó légkör, bizalom,
o az összetartozás élménye,
o iskolába lépés idején a hit tovább élése.
Az óvoda missziós feladatai:
o a családok bekapcsolása az egyházközség életébe,
o a közös imádság, a közös munka és a közös szórakozás megtartó erő.
o a köszönési módban,
o a mindennapos lelki beszélgetés során,
o az étkezés előtti és utáni imádságban,
o a templomlátogatások során,
o a játékban,
o a tevékenységekben megvalósuló tanulásban,
o a délutáni pihenés előtti imában, fohászban,
o a hazamenetel előtti imában, fohászban.
A liturgikus év eseményei:
o karácsonyi ünnepkör,
o húsvéti ünnepkör,
(az ünnepekre készülve jócselekedetek gyűjtése)
o templomlátogatás, ismerkedés a liturgia eszközeivel,
o templomlátogatás során a helyes viselkedési szokások megismertetése,
o közös szentmise-látogatás a családokkal,
o imádságok tanulása.
o a közös élményeket nyújtó tevékenységek során,
o az erkölcsi tulajdonságok megalapozása, kialakítása közben (együttérzés, segítőkészség, önzetlenség, figyelmesség, akarat),
o a biztonságérzet erősítése során (feltétel nélküli szeretet, elfogadottság, bizalom élménye).
A gyermeki magatartás alakulása szempontjából modell értékű az óvodában dolgozók kommunikációja, bánásmódja és viselkedése.
Ünnepek és megemlékezésekFeladat:
o az ünneplés jelentőségének megéreztetése,
o az ünnep érzelmi tartalommal való megtöltése,
o az ünnep, jeles nap kiemelése a mindennapi élet eseményeiből,
o az ünnep előkészítése és lezárása.
A játék, a tanulás és a fejlesztés szoros kapcsolatban állnak egymással a 3-7 éves gyerekek életében nem választhatók külön. A játék a tanulás és a fejlesztés leghatékonyabb eszköze.
® Az óvodai nevelés legfőbb feladata a gyermeki képességek kibontakoztatásának elősegítése.
® A játék a kisgyermek elsődleges tevékenységi formája, legfontosabb tevékenysége, fejlesztésének legfontosabb színtere, ezen keresztül tanul, tapasztal, ismerkedik környezetével.
® Egész nap lehetőséget és időt biztosítunk a játékra.
® A társas kapcsolatok fejlesztése a játékon keresztül nagyon fontos feladat.
® A játék, a tanulás és a fejlesztés egymástól elválaszthatatlan egységet alkot.
® Folyamatosan lehetőséget biztosítunk az önálló tapasztalatszerzésre, a változatos tevékenykedtetésre.
® A gyermeki érdeklődés felkeltése és fenntartása alapvető fontosságú az ismeretszerzés érdekében.
®A játék során az óvodapedagógus folyamatos jelenléte és indirekt irányítása biztosítja a folyamat sikerességét.
® A játékba integrál kötetlen fejlesztések és foglalkozások mikro-, illetve kiscsoportos formában valósulnak meg.
® A frontális foglalkoztatási formát a napirendben megjelölt szervezett foglalkozások rendszere adja, ekkor nyílik lehetőség a gyermeki ismeretek elmélyítésére, rendszerezésére. Ezt a kötött időtartamban megjelölt foglalkoztatási formát a nagyobb gyerekeknél alkalmazzuk a szándékos figyelem, a kitartás, az önfegyelem, a feladattartás, a türelem, az iskolai élethez szükséges viselkedés kialakításához.
® Az óvónő által kezdeményezett tevékenységek mindig játékidőben zajlanak, úgy hogy a játékokat közben nem rakják el, hanem arra építve, abba beleszőve valósítja meg a kívánt ismeretek elsajátítását, bővítését.
® Megfelelő feltételek biztosításával lehetőséget adunk arra is, hogy a hitre nevelés a gyermekek játékát is állandóan áthassa. A hittanon megismert témák is jó alapul szolgálhatnak a játékhoz.
® A játék során adódó konfliktusok feloldásánál az óvónő mindig kérje a gyerekektől a megbocsátást, engesztelést, jóvátételt.
® Az óvodában megvalósuló tanulás folyamatosan, jelentős részben utánzásos, spontán tevékenység, mely nem szűkül le az ismeretszerzésre, az egész óvodai nap során adódó helyzetekben, természetes és szimulált környezetben, kirándulásokon az óvodapedagógus által kezdeményezett foglalkozásokon és időkeretben valósul meg.
Az óvodapedagógus feladatai a nevelés folyamatában
- Biztosítja a lehetőséget a spontán tanulásra a nap folyamán
- Belső terek tagolása különböző tevékenységek végzéséhez
- Játszóterek kialakítása az elmélyült, nyugodt játék kialakításához
- Teremtsen megfelelő csoportlégkört, biztosítson elegendő élményt, tegye lehetővé az eszközök variációs lehetőségét
- Biztosítsa a gyermek játékához a megfelelő helyet, anyagot, játékeszközt, időt.
- Adjon utánozható mintát a játéktevékenységekre, majd a mikor a szabad játékfolyamat kialakult bevonható társ maradjon
- A nevelés folyamatában épít a sikerélményre, a pozitív megerősítés erejére
- Figyelembe veszi a gyermek életkori sajátosságait, fejlődési ütemét, képességeit, készségeit és ezek tudatában szervezi, rendezi a tevékenységeket, készíti elő a tanulási folyamatot
- Épít az évszakok adta lehetőségekre, maximálisan kihasználja azokat a nevelési folyamat eredményességének érdekében.
- A tanulási folyamatot egyéni, mikro csoportos, kiscsoportos valamint frontális foglalkoztatási formában valósítja meg.
- Az ismereteket indirekt, direkt, valamint kötetlen formában közvetíti a gyermekek felé.
- Úgy szervezze a gyermekek napirendjét, hogy a játék kiemelt jelentőségű legyen.
- Spontán játékos tapasztalatszerzés biztosítása
- A gyermeki kérdésekre, válaszokra épülő ismeretszerzés megszervezése
- Irányított megfigyelés, tapasztalatszerzés, gyakorlati probléma és feladatmegoldás kezdeményezett foglalkozásokon és a játékban megvalósuló tanulás
- A gyermek cselekvő aktivitására, közvetlen sok érzékszervét foglalkoztató tapasztalás lehetőségére építsen
- Engedi a fantázia, az alkotó gondolkodás szárnyalását
- Megteremti a tanulás érzelmi klímáját azért is, mert a kisgyermekkori tanulás milyensége befolyásolja a későbbi intellektuális kompetenciák szintjét
- Szakszerűen összeválogatja és integrálja a különböző területekről származó megfelelő tanulási tartalmakat
- Naponta átfogja munkája a gyermek teljes személyiségének fejlesztését az integrált témafeldolgozással
- Folyamatosan alkalmazza a differenciálást a gyermekek különbségeihez, fejlődésbeli eltéréseikhez való alkalmazkodást
- Alkalmazza a jutalmazás sokféle módszerét, (simogatás, gesztus, mimika, stb)
- A szervezett tanulás munkaformáinak alkalmazása: frontális, mikro csoportos, és kiscsoportos, valamint egyéni fejlesztés formájában
- A gyermek spontán szerzett tapasztalatainak, ismereteinek rendszerezése, bővítése.
- Az értelmi képességek (érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás, kreativitás fejlesztése).
- Az anyanyelv fejlesztése és a kommunikáció különböző formáinak alakítása.
- A szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek differenciált fejlesztése, fejlődésének segítése.
- A nehezen szocializálható, lassabban fejlődő, érzékszervi vagy más fogyatékossággal élő, hátrányos helyzetű, illetve kiemelkedő képességű gyermekek nevelése speciális szakemberek közreműködésével.
- A beszédfejlesztés, beszédjavítás, beszédtechnikai és nyelvtani problémák területén.
- Érthetően, folyamatosan kommunikál, beszél, gondolatait, érzelmeit mások számára érthető formában életkorának megfelelő tempóban és hangsúllyal, tisztán képes kifejezni.
- Megjelenik a tanulás alapját képező szándékos bevésés és felidézés, és megnő az emlékezés időtartama, egyre nagyobb szerepet kap a felidézés.
- Megjelenik a szándékos figyelem, növekszik a figyelem tartalma, terjedelme, könnyebbé válik a megosztása és átvitele, kialakulóban van az elemi fogalmi gondolkodás.
- Tanuláshoz szükséges képességei folyamatosan fejlődnek, érzékelése, észlelése tovább differenciálódik. Az önkéntelen emlékezeti bevésés és felidézés a közvetlen felidézés mellett megjelenik a szándékos bevésés és felidézés, megnő a megérzés időtartama, a felismerés mellett egyre nagyobb szerepet kap a felidézés.
- A gyermekeknek igényévé válik a helyes viselkedés, a szokások betartása, a ragaszkodás, a segítségnyújtás, az együttérzés, a közösségért végzett tevékenység, az egymás iránti érdeklődés, a tisztelettudó magatartás.
- Ismerik saját képességüket, tudja értékeiket, ismerik hiányosságaikat, bíznak önmaguk képességeibe.
- Képesek érzelmeik kifejezésére, megfogalmazására, konfliktusos helyzetben társaikkal egyezkednek, illemtudóak, udvariasak, nyitottak, kezdeményezőek.
- Igyekeznek legyőzni a felmerülő akadályokat, megoldásokat keresni a problémára.
- Szociálisan éretté válnak az iskolai életre, a tanító elfogadására. Képesek a fokozatosan kialakuló együttműködésre, kapcsolatteremtésre, egyre több szabályhoz tudnak alkalmazkodni, késleltetni tudják szükségleteik kielégítését.
- Feladattudatuk kialakulóban van, s ez a feladat megértésében, a feladattartásban, a feladatok egyre eredményesebb elvégzésében nyilvánul meg. Kitartása, munkatempója, önállóságának, önfegyelme alakul.
c. Vizuális nevelés
Gyermekek élmény és fantáziavilágának képi kifejezésre törekedjenek. A tér, forma, szín képzetének gazdagítása,, esztétikai érzékenységének, szép iránti nyitottságának, igényességének alakítása. Az óvodai nevelés egészében érvényesülő folyamat, mely által pontosabbá válik a gyermek vizuális észlelése, emlékezete, képzelete, vizuális gondolkodása. Fejlődik a szem-kéz koordináció a finom motorikus készség. Az érzelmek mindig kísérői a gyermek látási és alkotó tevékenységbeli megnyilatkozásainak. A vizuális nevelés a gyermek szociális érzelmeinek kiteljesedésében is szerepet játszik a közös megfigyelések, felfedezések, alkotótevékenységek által.Célja:
Gyermekek élmény és fantáziavilágának képi kifejezésre törekedjenek. A tér, forma, szín képzetének gazdagítása,, esztétikai érzékenységének, szép iránti nyitottságának, igényességének alakítása. Az óvodai nevelés egészében érvényesülő folyamat, mely által pontosabbá válik a gyermek vizuális észlelése, emlékezete, képzelete, vizuális gondolkodása. Fejlődik a szem-kéz koordináció a finom motorikus készség. Az érzelmek mindig kísérői a gyermek látási és alkotó tevékenységbeli megnyilatkozásainak. A vizuális nevelés a gyermek szociális érzelmeinek kiteljesedésében is szerepet játszik a közös megfigyelések, felfedezések, alkotótevékenységek által. A vizuális nevelés nagyon jó terep a hittanon tanultak és egyéb vallási témájú élmények feldolgozásához.
• a nap folyamán a lehető legtöbb alkalommal biztosítson lehetőségeket, feltételeket rajzolásra, mintázásra, kézi munkára.
• ismertesse meg a gyerekeket a különböző anyagokkal, kézi munkai technikai elemekkel
• a gyermeki alkotó, alakító tevékenység megteremtése, a tervező, alkotó, alakító tevékenységek tartalmának, minőségének differenciált fejlesztése, a tevékenység differenciált szervezeti formáinak biztosítása
• úgy szervezze az ábrázolást, hogy az a teljes szabadság élményét nyújtsa a gyerekeknek
• a színvilág, a formavilág, a téri ábrázolás formavilága, az anyagok természete, a technikák, amelyekkel kifejezhetik elképzeléseiket, gondolataikat, érzelmeiket, segíti a felnőttet a gyermek megismerésében.
• Teremtsen lehetőséget az önkifejezésre, a spontán,kötetlen alkotásra, a technikai ismeretekkel létrehozott alkotásokra,a kézi munkával kézművességgel létrehozott alkotásokra, a felhasználható eszközök, kellékek készítésére saját ötlet, vagy modell alapján.
• Fejlessze a gyermekek tér, forma és színképzetének, komponálási, rendezési képességét, térbeli tájékozódását, képi, plasztikai kifejezőképességét.
• Készítsenek közösen kiállításokat a gyerekek alkotásaiból, segítse elő a gyermekmunkák megbecsülését, cserélését, aktualizálását,a tevékenységekkel a teljes személyiséget integráltan fejlessze.
• Törekvésünk, hogy az ábrázolásban, képalakításban, mintázásban jelenjenek meg a hitoktatás, vallási nevelés keretein belül megismert történetek, témák.
• Legyen lehetősége a gyermeknek az élményeit alkotásában is feldolgozni.
• Az ábrázoló, megjelenítő tevékenység lehet spontán, de az óvónő által kezdeményezett is.
A fejlődés várható eredménye óvodáskor végére:
Képalkotásokban egyéni módon jelenítik meg az élményeiket, elképzeléseiket.
A gyerekek alkotásaira jellemző a részletező formagazdagság,a színek variálása.
Színhasználatukban érvényesítik a kedvenc színeket, örülnek az alkotásnak és egymás kompozícióinak.
Plasztikai munkáik egyéniek, részletezőek, téralakításban, tervezésben közösen vesznek részt, rácsodálkoznak a szép látványra, megfigyelik a művészi alkotásokat, gyönyörködni tudnak benne.
Értékítéletüket megfogalmazzák, az alkotásokról beszélgetni tudnak.
Önállóan és csoportosan is készítenek alkotásokat, ajándékokat, játékokat, kellékeket.
Sikerkritériumok:
Emlékezet utáni témákban a részleteket is ábrázolják, díszítő, tervező feladatot változatos színekkel, rajzolással, festéssel, papírmunkával, karcolással, stb. megoldanak. Folyamatosan készítenek alkotásokat, ajándékokat, társaiknak, felnőtteknek, szüleiknek a különböző alkalmakra. Képes a különböző anyagokat, eszközöket kombinálni, alkalmazni, alkotásait önállóan sok egyéni ötlet alapján létrehozni, amelyeket sokoldalúan megjelenít a gyermekek 70%-a.
d. Mese, vers, dramatikus játék
Célja:
Érzelmi, értelmi, erkölcsi fejlődésének segítése, pozitív személyiségjegyeinek megalapozása. A versek és mesék segítségével esztétikai élményt élnek át a gyermekek. Bővül szókincsük, fejlődik ritmusérzékük. A mesék mondanivalója által megismerkedhetnek jó és rossz tulajdonságokkal, helyes és helytelen viselkedési formákkal. Az irodalmi és anyanyelvi nevelés komplexitása megfigyelhető
Gondolkodásukban fokozatosan elkülönül a valóság és mesetudat. A mese érzelmekre ható ereje jelentős. A mesék a gyermekkor valóságos lelki és érzelmi színvonalán képekben, eseményekben jelennek meg, amit mindnyájan elemi igazságként élünk át. A dramatikus játékok által a gyermekek élményei, érzelmei is feldolgozásra kerülhetnek a magáért a játszás öröméért történő dramatizálás mellett. A dramatizálás, mint nevelési-fejlesztési eszköz kiváló alap az óvodapedagógus számára.
- Az irodalmi anyagok igényes összeállítása.
- A kedvelt hagyományos formák biztosítása.
- A gyermekek nyelvi képességeinek fejlesztése az irodalom eszközeivel.
- A mesét és a verset a gyermek érzelmi-, értelmi és etikai fejlődésének és fejlesztésének egyik legfőbb segítőjeként alkalmazza nap mint nap.
- A gyermekek mindennapi életében a mese, vers, ének-zene, énekes-játék, rajzolás, mintázás, kézimunka tevékenységek komplex tervezése, szervezése.
- A tervszerű fejlesztés megkívánja az esztétikai élmény nyújtást, az esztétikai ismeretek közlését, a gyermek alkotó tevékenységeinek megszervezését, feltételeinek biztosítását.
- A belső képalkotás a gyermeki élményfeldolgozás egyik legfontosabb formája, a gyermekek saját illusztrációikkal színesíthetik az önkifejezést.
- Más népek irodalmi alkotásai is részei az óvodai nevelésnek.
- Törekedjen a gyermekek érdeklődésének felkeltésére, folyamatos fenntartására.
- Vegye figyelembe az egyéni, életkori sajátosságokat, és ennek megfelelően differenciáljon.
- Az irodalmi műveken keresztül a nyelv-, és beszédfejlesztés.
- Szókincsbővítés.
A fejlődés várható eredménye óvodáskor végére:
A gyermekek szívesen ismételgetik a verseket, rigmusokat, várják, igénylik a mesehallgatást, szívesen mesélnek, báboznak, dramatizálnak.
Megjegyeznek 6-8 verset, 10-14 gyermekmondókát, 10-15 mesét.
Tudnak meséket, történeteket önállóan kitalálni, azt mozgásban is megjeleníteni.
Sikerkritériumok:
Figyelmesen végighallgatja a mesét. Megjegyzi és előadja a verseket, mondókákat, próbálkozik az önálló meséléssel a mese legfontosabb elemeinek kiemelésével, bábozással, dramatizálással a gyermekek 60%-a az óvodáskor végére.
e. Ének-zene, énekes játékok, zenehallgatás
Célja:
A közös éneklés, dalos játék örömének megéreztetése,a gyermekek zenei ízlésének, esztétikai fogékonyságának formálása, a zenei anyanyelv megalapozása.
A zenei nevelés elsősorban az érzelmekre hat, de egyidejűleg az értelemre is. A zene érzelmi hatása közvetlenül annak hallgatása, vagy a dalok éneklése közben figyelhető meg. A zene érzelmekre ható ereje a gyermekek egymás közötti magatartását is befolyásolja.
Az éneklés és a közös játék fejleszti a gyermekek egyensúlyérzékét, magabiztosságát, választási, döntési készségét, ritmusérzékét, irány-, és időérzékét.
Közben fejlődik esztétikai ítélőképességük is, az egyensúly a rend, a ritmus, a harmónia felismerésének képessége.
A teljes személyiséget formáló, minden tevékenységben benne rejlő lehetőség, amely elsősorban a hangulatot, az emóciókat tükrözi. A zenehallgatás a zenei élmény kifejezésére ösztönözheti, bábozásra, mesélésre, verselésre késztet.
• a zenei anyagoknak igényes, életkornak és az adott csoportnak megfelelő gyűjtése, válogatás
• hagyományos zenei tartalmak biztosítása
• támogassa a gyermekek önfeledt improvizációját, énekeljen sokat a gyermekeknek,készítsenek sok érdekes ütőhangszert
• a gépi zenét megfelelő válogatással és ízléssel használják
• szánjon elegendő időt a zene iránti érdeklődés felkeltésére, az éneklés és a mozgáskészség improvizatív megjelenítésére, a zenével azonosult ritmikus mozgásra, a hallott dallam és látott mozgás reprodukálására, a spontán éneklés és mozgáskedv a zenei és mozgás emlékezet a zenére koncentrálás gyakorlása.
• Szerettesse meg a gyerekkel az éneklést, teremtsen megfelelő hangulatot a zene, az énekes játékok, a mozgás., a hagyományok ápolására.
• A katolikus óvodában a gyerekek éljék át a zenélés, az éneklés, a zenehallgatás, a táncmozdulatok által az Isten dicsőítésének örömét, érezzék meg, hogy az éneklés közelebb visz bennünket a Mennyei Atyához
• Az énekeket, mondókákat a liturgikus évnek megfelelően válogatjuk össze, de figyelembe vesszük az évszakok váltakozásait is.
• A zenehallgatás anyagánál is figyelembe vesszük, hogy az óvodának értéket kell közvetítenie, és szükséges más népek kultúráját is megismertetni.
• Sokat éneklünk, sok zenét hallgatunk közösen.
• A népi gyermekjátékok jó alkalmat biztosítanak a ritmikus, egyenletes mozgás gyakorlására, közös, örömteli élményre.
A fejlődés várható eredménye óvodáskor végére:
A gyermekek nagy élvezettel játszanak énekes játékokat.
Gátlások nélkül tudnak és szeretnek énekelni, élvezettel tudnak zenét hallgatni.
Megbeszélésük vagy egyéni ötletük alapján az éneklést ütőhangszerrel tudják kísérni.
nevelési évenként 6-8 dalos játékot, 5-6 mondókát sajátítsanak el a gyermekek. Megkülönböztetik a zenei fogalompárokat, tudnak ritmust, mozgást rögtönözni, utánozni, érzik, megkülönböztetik az egyenletes lüktetést és a dallamok ritmusát, mindkettőt mozgással, járással, tapssal a dalból kiemelni. Felismerik a halk és a hangost, gyorsa-lassút, magas, mély hangokat, tudnak halkan hangosan énekelni, beszélni a gyermekek 75%-a óvodáskor végére.
f. A külső világ tevékeny megismerése
Célja:A környezettel való ismerkedés az óvodai nevelés egészében érvényesülő folyamat. Nagyon fontos a katolikus óvodában, hogy a gyerekek rácsodálkozzanak a teremtett világra, érezzék meg a gondviselő Isten mindenhatóságát, szeretetét. A mennyei Atya iránt ébredjen szívükben hála. Rá kell ébreszteni a gyerekeket arra, hogy mi emberek is társai lehetünk Istennek a teremtésben, ha védjük, óvjuk, szépítjük környezetünket és a minket körülvevő világot. Gyerekek aktivitása és érdeklődése során olyan tapasztalatokat szereznek az őket körülvevő és tágabb természeti, társadalmi, matematikai környezetről, amelyek az életkoruknak megfelelő biztonságos eligazodáshoz, tájékozódáshoz nélkülözhetetlenek. A matematika tartalmú ismeretek szerzése során felismeri a mennyiségi-, alaki-, nagyságbeli és téri viszonyokat, alakul ítélőképessége, fejlődik tér-sík és mennyiségszemlélete. A matematikai tapasztalatszerzés során megismerik a gyerekek a környező valóság matematikai jelenségeit, a közöttük fennálló összefüggéseket, ezáltal fejlődnek értelmi képességeik, érzékelésük, észlelésük, problémamegoldó gondolkodásuk, figyelmük. Megismertetni a gyermekeket hazánk növény-, és élővilágával, a szerves-, és szervetlen anyagok felhasználásának alapvető lehetőségeivel, a környezettudatos magatartás alapelemeivel, a természeti környezet védelmének lehetőségeivel, a szelektív hulladékgyűjtés fontosságának megláttatására törekvés.
Az óvodapedagógus feladatai:
- A gyerekeknek tervezhető hagyományos és helyi témák összeállítása a környezetük értékeinek felfedezése. Évszakokra történő építkezés.
- Segítse elő, hogy a gyerekek minden nap alkalmazzák a megszerzett ismereteket a teremtett világ óvásában, gondozásában, szépítésében.
- Folyamatos ismeretek nyújtása és közvetítése a természeti és társadalmi környezetről, életről. Összefüggések megláttatása.
- A tevékenység témáit az évszakok változása, az állatok, növények, az emberek élete, hagyományok és népi megfigyelések és a liturgikus ünnepek adják.
- A gyerekek kommunikációs képességeinek, emlékezetének, megfigyelőképességének, gondolkodásának fejlesztése a közvetlen tapasztalat és ismeretszerzés során, a tevékenység differenciált formáinak megteremtése, a motiváció folyamatos fenntartása.
- Tegye lehetővé a gyerekek számára a szűkebb és tágabb környezet tevékeny megismerését, a hagyományok ápolását, biztosítson időt, alkalmat, helyet, eszközt a spontán és szervezett tapasztalat és ismeretszerzésre, a környezetkultúra és a biztonságos életvitel szokásainak alakítására.
- Érték az emberi alkotás. Ebben benne foglaltatik a népi hagyományok óvodai szintű ápolása is az ünnepkörök során.
- A környezet formai-, mennyiségi-, téri viszonyainak megismertetése és ezzel a gyermek önálló véleményalkotásának valamint, döntési képességeinek elősegítése.
A fejlődés várható eredménye óvodáskor végére:
- a gyerek rendelkezzen elemi ismeretekkel, tudják lakcímüket, szüleik pontos nevét, foglalkozását, tudják saját születési helyüket, idejüket,
- tegyenek különbséget az évszakok között, ismerjék azok jellemzőit, tudjanak gyönyörködni szépségükben
- ismerjék fel környezetük legfontosabb növényeit, állatait
- ismerjék a környezetvédelem alapjait
- ismerjék fel a napszakokat
- ismerik a környezetükben levő intézményeket, épületeket, művészeti alkotásokat.
- ismerik az alapvető közlekedési szabályokat, közlekedési eszközöket, közlekedési szabályokat
- a tárgyakat meg tudják számlálni 10-ig, össze tudják hasonlítani, rendezni nagyság, szín, forma szerint.
- megkülönböztetik az irányokat, értik és használják a névutókat.(pl.: alá, fölé, mellé, stb)
Sikerkritériumok:
Környezetéről és önmagáról megfelelő ismeretekkel rendelkezzen. Lásson meg alapvető összefüggéseket környezetében. Legyenek elemi mennyiségi ismereteik, feladattudata kialakulóban van, ez a feladat elvégzésében, megértésében és a feladattartásban nyilvánul meg.
A matematika szilárd megalapozása garantálja, hogy a későbbiekben képesek lesznek arra, hogy matematikai ismereteiket gyakorlati szituációkban alkalmazzák.
Fejlett munkatempóval, kitartással, önállósággal, önfegyelemmel rendelkezik a gyerekek 70%-a a nagycsoport végére.
Tudatosan figyeljenek környezetük, élőhelyük tisztaságára, rendezettségére, az élő-, és élettelen világ védelmére, ápolására.
g. Mozgás
Célja:
A gyerekek természetes és harmonikus mozgásának, testi képességének fejlesztése játékos formában. A mozgásfejlesztés során egészségesebbekké és edzettebbekké váljanak. Fejlődik szervezetük, testi képességeik és mozgásműveltségük. Mozgásigény kielégítés az egyéni szükségletek figyelembe vételével. A mozgáskultúra fejlesztése segíti a térben való tájékozódást, a helyzetfelismerést, a döntést és az alkalmazkodó képességet, valamint a személyiség akarati tényezőinek alakulást.
Fontos eszköze az általános testi képességek fejlesztésének, a téri tájékozódás megalapozásának, a testséma megismerésének,a koordinált mozgás kialakításának, a percepciófejlesztésnek. A kötelező testnevelés foglalkozást, valamint az egyéni mozgásfejlesztést a tornateremben oldjuk meg. Változatos, differenciált, párhuzamosan végezhető mozgáslehetőségeket biztosítunk a mindennapos szabad játék során is.
- az egyéni eltérésekre épülő fejlesztést juttassa érvényre
- a játékos mozgásnak, tornának teremben és szabad levegőn eszközökkel és eszközök nélkül, spontán vagy szervezett formában, mindennap lehetőséget kel biztosítani.
- Tevékenykedjen együtt a gyerekekkel, mert a mozgásfeladat bemutatása a szemléltetésnek egyik legeredményesebb megnyilvánulása
- A játékosság elvét szem előtt tartva olyan légkört teremtsen, amelyben a gyerekek játszva tanulnak.
- Az életkori, egyéni igényeknek megfelelő mozgásfejlesztő-játék összeállítása
- A különböző szervezeti formák megteremtése a gyerekek mozgásszükségletnek differenciált kielégítése érdekében.
- Gazdag játéktárral rendelkezik, alkalmazza a futó, kidobó, küzdő labdajátékokat.
- Zenés tornát szervez, ügyel a gyerekek esztétikus mozdulatainak kimunkálására.
- Megszervezi a mindennapi futást, kocogást, képes a gyerekek motivált állapotát fenntartani.
A fejlődés eredmény óvodáskor végére:
- a gyerekek szeretnek mozogni, kitartóak a mozgásos játékokban, betartják a szabályokat a különböző versenyjátékokban. Javul testtartásuk, odafigyelnek rá.
- ismerik az irányokat, tudnak a térben tájékozódni, tudnak ütemtartással járni, gimnasztikai gyakorlatokat esztétikusan végezni, szeretnek futni, képesek 50-100 métert kocogni, tudnak helyben labdát vezetni, célba dobnak egykezes felső dobással. Mozgásuk összerendezettebbé válik, uralják végtagjaikat. Kisebb mozgási hibák korrigálódnak.
Sikerkritériumok:
Fejlett testi képességekkel rendelkeznek (erő, ügyesség, állóképesség), megfelelően fejlett a teherbíró képességük és az egyes szervek teljesítőképessége. Alakul a mozgáskultúrájuk, fejlődik a térben való tájékozódásuk, helyzetfelismerő-, döntő, problémamegoldó képességük, valamint a személyiség akarati tényezőinak alakulása. Szereti és igénylik a mozgást, a mozgásos játékokat, mozgásuk összerendezett. Fejlett a járásuk, ugrásuk, futásuk Támasz, egyensúlyozó, dobás gyakorlatokra hosszabb ideig képesek. Figyelnek a szabályok, az irányok betartására. Szeretnek futni, megtanulnak alkalmazkodni egymáshoz. Kitartóak a mozgásos játékok játszása során, megnő a teljesítőképességük. Gyorsabbá válik cselekvőképességük, ismerik, szeretik a versenyjátékokat 70%-ban óvodáskor végére.
Célja:
A gyermeki munka megszerettetésén keresztül olyan készségek, kialakítása, melyek pozitívan befolyásolják a gyerekek közösségi kapcsolatát, kötelesség teljesítését. A tapasztalatszerzésnek az együttműködés készségének, céltudatosságnak, önállóságnak és az önfegyelem alakításának eszköze. A munka szocializál, számtalan ismeretet közvetít, lehetőséget ad az egyén egyedül felvállalt, elmélyült tevékenységére is, az újrakezdés a hibajavító foglalkozás edzi az akaratot az eredményre törekvés szándékát.
A gyermek minden cselekedetet játékként él meg. Először a munka jellegű tevékenység is játék a gyermek számára a hagyományos óvodai munkavégzés mellett (naposság, önkiszolgálás, állat-növénygondozás) többféle munkatevékenységet is biztosítunk.
Napirendbe illesztve is biztosíthatunk munka jellegű tevékenységeket (pl.: játékelpakolás, székek elrendezése a kisasztaloknál, ruhaneműk hajtogatása, pakolása, madáretető készítése, ennek gondozása, stb.) Fontos, hogy önként vállalt tevékenységeket, feladatokat végezzenek a gyerekek, amelyekben megjelenik a közösségért végzett tevékenykedés öröme, az együttes feladatvállalás.
Kiemelt cél a katolikus óvodában a munkavégzés, az ünnepekre való készülődés örömének átélése, az akarat, a kitartás, az önfeláldozás, a szolgálat képességeinek kifejlesztése, a hála megéreztetése a felnőttek gondoskodásáért, a hiba, a tévedés jóvátételére való törekvés. Felnőttek példamutatása. A gyerekek bevonása a tevékenységekbe. Az alkotó tevékenység örömmel tölti el a gyerekeket, ami a munka megbecsülésére sarkallja őket.
Az óvodapedagógus feladatai, módszertani alapelvek:
a gyermeki munka tudatos pedagógiai tervezése és szervezése együttműködéssel, folyamatos pozitív értékeléssel
- tapasztalatszerzéssel rendszeres gyakorlással tanítsa a gyerekeket a különböző feladatok elvégzésére, szoktassa őket önállóságra
- teremtsen megfelelő helyet, időt, eszközöket, körülményeket, lehetőségeket a különbféle munkák gyakorlására
- az egyéni eltéréseket toleráló individuális neveléssel megbecsüljük és ápoljuk a közösségi lét értékeit
- arra neveli a gyermekeket, hogy az ember közösségben él és így el kell sajátítania az együttélés civilizált magatartásformáit
- a munkafajták bevezetése történjen fokozatosan a gyermekek érdeklődésére, önállóságának fejlődésére, aktivitására építve.
A fejlődés várható eredménye óvodáskor végére:
A gyerekek szeretnek közösen tevékenykedni, örülnek, ha kötelességeiket teljesíteni tudják, önállóan végzik munkájukat, szívesen vállalkoznak egyéni megbízatások elvégzésére, szívesen közreműködnek, segítenek a felnőttek tevékenységeiben.
Sikerkritériumok:
Önállóan végzi az önkiszolgálással kapcsolatos tevékenységeket, szívesen vállal naposi munkát, egymásért, csoportért végzett feladatokat, érdeklődő, segítő szándékú a gyermekek 65%-a.
A munkavégzéshez használt eszközöket helyesen használják. Igényükké válik környezetük rendje, tisztasága, gondozottsága, szívesen végeznek önállóan, kis segítséggel házi, kerti munkákat, vállalnak felelősi tevékenységeket 70%-ban az óvodáskor végére.
A kisgyermekek többsége óvodáskor végére eléri az iskolai élet megkezdéséhez szükséges fejlettségi szintet, belép abba az állapotba, amelyben az óvodásból iskolássá érik.
A rugalmas iskolakezdéshez figyelembe kell venni az életkoron túl az egyéni fejlettségi szintet is.
Az iskolakezdésnek testi, lelki és szociális kritériumai vannak, melyek közül egyik sem hanyagolható el, mindegyik egyformán szükséges a sikeres iskolai tanulás megkezdéséhez.
A testi fejlettség szintje: alakváltozás, teherbírás, összerendezett, harmonikus mozgás, testi szükségletek kielégítésének szándékos irányítására való képesség.
A lelki képességek szintje: lelkileg kiegyensúlyozott, ismeri a viselkedés általános szabályait, a tanuláshoz szükséges képességek fejlettsége szándékos bevésés és figyelem megfelelő kommunikáció, elemi ismeretek önmagáról, a környezetéről.
A szociális képességek szintje: szociális érettség, elfogadás, együttműködés, kapcsolatteremtés, alkalmazkodóképesség, feladattudat kialakulóban, az ismeretszerzési tevékenységhez szükséges tulajdonságok megléte.
Három éves kortól kötelező az óvodába járás, amelynek betartása törvényi kötelezettség.
A sajátos nevelési igényű gyermekek esetében folyamatos speciális szakemberek segítségével végzett pedagógiai munka szükséges.
A különleges gondozásra jogosult gyermekek a fejlettségüknek megfelelő intézményben kezdik meg iskolai életüket.
10. GYERMEKVÉDELEMMEL, AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÁSSAL, SZOCIÁLIS SEGÍTSÉGNYÚJTÁSSAL KAPCSOLATOS MUNKA
Az óvodás gyermek családi helyzetének évenkénti felméréséhez szükséges szempontok:
o az óvodások száma összesen,
o ebből a veszélyeztetettek száma,
o hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek száma,
o három- vagy többgyermekes családban élők száma.
A gyermekek veszélyeztetettségének okait vizsgáló szempontok:
Családi környezet:
o rossz lakásviszonyok,
o egészségügyi okok,
o anyagi okok,
o nevelési hiányosságok,
o megromlott családi kapcsolat,
o a gyermeki személyiségben rejlő okok,
o bűnöző családi helyzet.
Családon kívüli környezet:
o munkanélküliség,
o váltakozó párkapcsolatok,
o hajléktalanok, önkényes lakásfoglalók,
o életvitel az utcán történik,
o kéregetésre kényszerítés,
o életvitel az italboltban történik,
o pszichiátriai kezelés,
o kábítószerezés.
Az ismeretek birtokában a szükséges lépések megtétele, a gyermekvédelmi felelős feladatai:
Évente kötelező a gyermekvédelmi program elkészítése, gyermekvédelmi ismeretek karbantartása, bővítése;
Rendszeres konzultáció óvodapedagógusokkal, intézményvezetővel;
Családlátogatások szervezése.
Egészségügyi szűrővizsgálatok megszervezése
• A háziorvos által végzett státuszvizsgálat nevelési évente egyszer
• A védőnő által végzett időszakos ellenőrzések /higiénia, fejlődés/
• Fogorvosi szűrővizsgálatok évente legalább egyszer
• Szükség esetén szakorvosi szűrővizsgálatok megszervezése
• Egészségnevelési délután megszervezése /háziorvos, védőnő, fogorvos közreműködésével/ félévente legalább egy-egy alkalommal
• Egészségnevelési hónap megszervezése
• A szakszemélyzet meghívása a szülői értekezletre – szükség szerint
• Beszélgető délutánok szervezése a szakszemélyzettel szülők-óvodai dolgozók bevonásával
11.A SAJÁTOS NEVELÉSŰ GYERMEKEK
ÉS A HÁTRÁNYOS HELYZETŰ GYERMEKEK NEVELÉSE, INTEGRÁCIÓJA
Óvodásaink többsége halmozottan hátrányos helyzetű. A családokra, melyekből a gyermekek érkeznek rossz anyagi körülmények és ingerszegény környezet jellemző. A szülőknek alacsony az iskolai végzettsége. A családok nagy része családi pótlékból, és szociális támogatásokból tartja fenn magát. Ennek következtében egyre nő az elszegényedő családok száma.
A létminimum alatti jövedelmekből élő családokban a gyermekek testi és értelmi fejlődése sokszor nem kielégítő. A szülők kevés nevelési és a fejlesztéshez nélkülözhetetlen ismerettel rendelkeznek. Hozzájárul a problémákhoz a szülők és az egy háztartásban élők deviáns viselkedése (pl.: alkoholizmus, agresszív magatartás a társadalom többi rétegéhez tartozókkal és egymással is szemben).
A gyermekek nagy része otthon kevés tapasztalatot szerez, ingerszegény környezet veszi őket körül, hiányzik a motiváció. Énképük sokszor nem reális, önértékelésük hiányos. A más közösséghez történő csatlakozás félelmet kelt bennük. Az életkoruknak megfelelő tájékozottságuk szegényes, hiányos, beszédhibával küzdenek.
A családok folyamatosan nehezedő életkörülményei, a lelki és anyagi gondok egyre több nevelési problémát idéznek elő. Mindezek ott vannak a gyermek életének hátterében, s sokszor tükröződnek az óvodai viselkedésükben is, melynek következménye a magatartási és beilleszkedési problémával küzdő gyermekek számának emelkedése.
Mindezek ellenére a családok nagy szeretettel, odaadással nevelik óvodás gyermekeiket, érzelmi biztonságot nyújtva, ezáltal esélyt adva arra, hogy a gyermekből kiegyensúlyozott személyiségű kisiskolás fejlődjön ki. De mindez csak akkor valósulhat meg, ha a családok minél hamarabb beíratják gyermekeiket az óvodába, mert ez a családok számára mindenképpen pozitív irányú elmozdulást eredményez. Hiszen az óvoda kompenzáló intézmény is, ami azt jelenti, hogy az otthoni, nem megfelelő módon történő nevelést kiegészíti.
• Az óvodás gyermekek közül a veszélyeztetett helyzetűek kiszűrése, nyilvántartásba vétele, a névsor egyeztetése a helyi illetékesekkel, észrevételek rögzítése.
• Kapcsolatfelvétel az érintettek családjaival, amennyiben szükség van rá.
• A lehetséges segítségnyújtási lehetőségek, módok megvitatása, írásbeli rögzítése.
• A veszélyeztetett gyermek és a veszélyeztető tényezők folyamatos figyelemmel kísérése.
• A változások jelzése, kapcsolatfelvétel az év közben veszélyeztetetté vált gyermekek családjaival
• A nevelési év folyamán aktuálissá vált problémák figyelemmel kísérése
• Fontosnak tartjuk a pedagógus – gyermek - szülő közötti kölcsönös jó viszonyt, közös cselekvést, mely a megismerési folyamatok és az egymás közötti kommunikációt fejleszti.
Nagyon fontos segítőnk a helyi védőnő, valamint a gyermekjóléti szolgálat szakembere is.
12. AZ ÓVODA KAPCSOLATAI
Az óvodai nevelés a családi neveléssel együtt, azt kiegészítve szolgálja a gyermek fejlődését. Ennek alapvető feltétele, a családdal való együttműködés. Az együttműködés formái változatosak, a személyes kapcsolattól a különböző rendezvényekig magukban foglalják azokat a lehetőségeket, amelyeket az óvoda, illetve a család együttesen teremt meg.
A családi nevelésnek meghatározó szerepe van, mert:
a gyermekek magukkal hozzák, személyiségükben hordozzák a családi miliőt, a családon belüli érzelmi-, kötődési viszonyokat, alapvető szokásrendszereket.
a szülők és az óvoda dolgozói között napi kapcsolattartás eredménye lehet az az érzelmi töltés kialakulása, mely segíti az eredményes együttműködést.
Partnerközpontú óvodai nevelésünk egyik alapfeltétele, hogy a gyermekekkel, és szülőkkel, mint közvetlen partnerekkel megfelelő kapcsolat alakuljon ki.
Célunk megkeresni a családokhoz vezető utat, mely által betekintést nyerhetünk a családok, ezáltal a gyermekek életébe, s megtalálni a lehetőségeket, hogy a gyermekeket közösen tudjuk nevelni, fejleszteni.
Célunk olyan módszerek, lehetőségek kiaknázása is, melyekkel a gyermekeken keresztül hatást gyakorolhatunk a szülőkre is.
Az óvoda és a család kapcsolata a kölcsönös bizalomra, segítségnyújtásra és a tiszteletre kell, hogy épüljön.
A katolikus óvodákban az óvodapedagógusok, szülők, gyermekek együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei:
Az óvodapedagógus vegye figyelembe a családok sajátosságait, szokásait.
Az együttműködés során érvényesítse az intervenciós gyakorlatot, azaz a segítségnyújtás családhoz illesztett megoldásait.
o kiemelt fontosságú a szülőkkel való szoros kapcsolattartás, evangelizálás,
o a családlátogatás, a gyermek otthoni környezetének megismerése,
o a fogadóóra, a megbeszélések a gyermek fejlődésének a szülővel való együttes nyomon követését szolgálja,
o szülői értekezletek szervezése,
o szülői közösség működésének segítése,
o játszónapok, foglalkoztató tevékenységek, nyílt napok lehetőségének megteremtése,
o közös kulturális programok szervezése,
o zarándoklatok, kirándulások felkínálása,
o közös szentmisén való részvétel,
o az óvodát népszerűsítő egyedi programok megvalósítása.
Kapcsolat az óvodába lépés előtti intézményekkel:
o a családi napközivel
o szociális intézményekkel
Kapcsolat az óvodai élet során:
o Gyermekjóléti Szolgálattal,
o Védőnői Szolgálattal
o gyermekvédelmi ügyintézővel,
o Nevelési Tanácsadóval,
o a Szakértői Bizottsággal,
o a Karitász-, és Missziós csoportokkal,
o a kisebbségi szervezetekkel,
o az egészségügyi szervezetekkel,
o az általános iskolával,
o nevelt gyermekek gyámjaival
o a közművelődési intézményekkel
és természetesen az óvoda Fenntartójával.
Kapcsolat az óvodai élet után:
o az iskolákkal.
13. ELLENŐRZÉS, ÉRTÉKELÉS
A program elemzése, értékelése:Az év közbeni ellenőrzés ütemezését az óvoda éves munkaterve tartalmazza. Az ellenőrzés folyamatában jelentős szerepet töltenek be a csoportokban végzett tervező, értékelő, dokumentációs munkák.
Az értékelés területei:- az intézmény tevékenység- és feladatrendszere, a program 2 éves tapasztalata
- A nevelőtestület szakmai fejlődése, felkészültsége, kapcsolatok elemző értékelése
- A gyermek fejlődésének nyomon követése, értékelése
- Személyiség lap,
- A gyermekről készülő egyéni feljegyezések,
A csoportok ellenőrzése, értékelése:
- A csoport nevelési-, fejlesztési terve, egyéb dokumentáció.
- Tevékenységrendszer,
- Fejlesztési tartalmak,
- Nevelő- fejlesztő munka,
- Nevelés feltételei, nevelői hatékonyság,
- Csoport neveltségi szintje,
- Óvónők felkészültsége,
- Dolgozók összhangja.
Értékelés rendszere, ütemezése:
A program felülvizsgálatát és beválását 2 éves időszakokban tervezzük.
A szülők véleményének beépítése az ellenőrzési- értékelési folyamatba: a szülők a programunkat megismerik az óvodába jelentkezéskor.
Az évek során számítunk észrevételeikre, javaslataikra.
A nevelési év elején írásban kérjük ki véleményüket, javaslataikat, majd a nevelési év végén megadott szempontsor szerint kérjük véleményüket a megvalósulásról, az eredményekről, melyet feltétlenül beépítünk programunk fejlesztésébe.
A program szerint végzett pedagógiai munka minőségbiztosítása:
A gyermek elégedettségének vizsgálata,
A személyi-, tárgyi feltételek minőségének mérése.
A pedagógusok munkájának, a nevelés hatékonyságában végzett feladatainak értékelése.
Program beválás vizsgálata, az abból levont következtetések alapján módosítása.
Szülői elégedettségmérés.
Honlapot tervezünk, ahol a programot megismerhetik az érdeklődők.
Az óvodánkban járó szülők a mindennapok során a vezetői irodában olvashatják el helyi programunkat.
Az óvodába történő jelentkezéskor a szülők a program teljes terjedelmét megismerik.
